A jógában érdemes először megtapasztalni a jótékony hatásokat: rugalmasabbá, egészségesebbé teszi a testet, oldja a stresszt, elcsendesíti az elmét – egy jó kikapcsolódási lehetőség a hétköznapokban. Énidő. Rendszeres gyakorlással az életminőség javulása tapasztalható meg.

Azonban a nagy mesterek a jógát elsősorban azért tanították, hogy felkészítsék a fizikai testet a meditációra, mely a megvilágosodás alapja. Ehhez nagyon sok eszközt hagytak ránk. Patanjali mester által tanított Rádzsa jóga (Királyi Út) következetesen 8 lépcsőre osztotta fel ezt az utat, mellyel megkönnyítette a komoly érdeklődők fejlődését.

A laza, feszültségmentes testtartás megkönnyíti a befelé fordulást. Ahhoz, hogy megvalósítsuk az egyik izomcsoport nyújtását és az ellentétes csoport feszítését, fókuszálnunk kell a figyelmünket. Ahol a figyelem, ott az energia. Ha elkalandozik az elme, vissza kell téríteni az adott feladathoz. Az ilyen fókuszált gyakorlás már előkészítő tréning a mentális gyakorlatokhoz. Ha gyakoroljuk a tudat irányítását a fizikai síkon, ászana gyakorlás közben, könnyebb dolgunk lesz ugyanezt a technikát alkalmazni a mentális síkon is.

Miután a testet ellenőrzésünk alá vettük, a figyelem automatikusan a lélegzet felé fordul. A légzéstechnikák (pranyama) mindig szerves részét képezték a keleti meditációs módszereknek. A tradicionális jógapszichológia szerint a lélegzet nem csak a testet és az elmét befolyásolja, de hatékony eszközként alkalmazható magasabb tudatállapotok eléréséhez is.

Továbbá alkalmazzuk a bandhákat és mudrákat ( melyekkel az energia áramlásának az útját szabályozzuk), kriya gyakorlatokat végzünk illetve a mantrák világába is betekintünk.

Az órákon foglalkozunk a jóga filozófiájával is, minden alkalommal belecsempészek egy kis elméleti oktatást, hiszen ha értjük, hogy mit miért csinálunk, az motiválóan hat.